Előadó: Szabó Benjámin
Időpont: 2005. március 3. 18:00
Helyszín: Budapesti Műszaki Egyetem Kármán Tódor Kollégium, földszint 20. 1111 Budapest, Irinyi J. u. 9-11.
„Atomenergia" - egy szó, egy fogalom, amely a 60 éve megosztja a közvéleményt, még békés célú alkalmazása, a társadalmi jólétet segítő felhasználása is ellentmondásokkal terhes. A nukleáris ipar bölcsőjénél olyan lángelmék bábáskodtak, mint Wigner Jenő, Szilárd Leó és Teller Ede, Magyarország mégis meglehetősen későn, 1983-ban helyezte üzembe az első és ez ideig egyetlen atomerőművét.
A paksi nukleáris létesítmény több mint 20 éves, s a tervek szerint még legalább negyedszázadig fogja szolgálni a villamosenergia-ellátást. Az erőmű létesítéséről, üzemeltetéséről számos könyv és írás jelent meg, a történetét rendszeres éves kiadványok tartalmazzák. Egyetlen fehér folt maradt, az 1960-as, 70-es évek ellentmondásos világa, amikor a magyar atomerőmű létesítésével kapcsolatos döntések születtek, illetve szakadatlanul módosultak. Végre ez a korszak is feldolgozásra került, s a körkép teljessé vált.
Szabó Benjámin fiatal mérnökként ott volt az első lépéseknél, később a „nagy mű" létrehozását miniszteri biztosként, erőmű-igazgatóként, majd kormánybiztosként irányította. Személyes élményekkel fűszere-zett, kronologikus tényrögzítő összeállítása bepillantást enged a volt keleti tömbön belüli politikai, gazdaságpolitikai alkukba, a korszak döntési mechanizmusaiba. Visszaemlékezéseit titkosnak minősített, s eddig még széleskörűen nyilvánosságra nem hozott dokumentumokkal hitelesíti.
A könyv érdekfeszítő olvasmány, a paksi atomerőmű létesítési folya-matán keresztül széleskörű rálátást biztosít a szocialista gazdaságirá-nyítás rendszerére. A szerző egyúttal emléket állít azoknak a kiváló szakembereknek, tudósoknak, mérnököknek, gazdaságpolitikusoknak, építő- és szerelőmunkásoknak, irányítóknak és szervezőknek, akik Magyarország újkori történetének legnagyobb ipari beruházását sike-resen megvalósították.
